Évtizedes szünet után kezdtem kávét inni, nagyjából 10-11 éve, nagyságrendileg a speciality kávézók és kávék térnyerésével egyidőben. Nyilván nem kell jobb apropó. A kiváló kávék kávézókban, kávéházakban fogyasztásával együtt a megengedhető luxus, a Nespresso kapszulás kávék otthoni iszogatása is rész lett a mindennapjaimnak, majd a válásom okán elkezdtem újragondolni, milyen gépekre és eszközökre is van szükségem. Így jutottam el a speciality kávézókból hazavitt szemes kávé fogyasztásáig. Na de hogyan lesz abból főzhető matéria.
Szakértő és segítő szándékú kedvenc baristáimmal 3 éve vissza-visszatérő téma, hogyan érdemes otthon kávét inni. Az elektronikus konyhai eszközök arzenáljának mérséklése érdekében saját magammal kötött leszerelési szerződés mentén egy kisebb (kétszemélyes), egy nagyobb (hatszemélyes) kotyogós és egy, azt hiszem Tescoban vásárolt french press jellegű eszközzel oldom ezt meg. Emellett az őrölt kávé-szemes kávé tengelyen is zajlott az egyeztetés a hivatkozott szakértőkkel. Egyértelműen a “csak annyi legyen megőrölve, amennyit épp megiszunk” élv mentén foglaltak állást a srácok. Az érvek a fokozatmentes őrlést jelölték meg fontosnak, hogy mindig a kávéfőző jellegéhez illeszkedő kávéőrlemény kerüljön bele.
A 10 ezer forint alatti, mák, dió és más magok, anyagok darálásra is alkalmas késes kávédaráló a “nem ajánlott” kategóriába került, mert roncsolja és megégeti a kávészemet, ami rontja állagát és zamatait.
10 ezer forinttól elkezdődik a versenyfutás az örlőköves, egyre nagyobb mértékben kerámiabetétes elektromos és kézi darálók között. 12-15 ezer forintért már jó Hario-t, ugyanakkor 10-12 ezer forintért már elfogadható elektromos gépet is lehet kapni… A slow life és a hordozhatóság jegyében én végül a kézi kávédaráló mellett döntöttem a nyár elején és egy Bialetti darálóra esett a választásom. Ezzel pont akkor sikerült befürödnöm, amikor nyaralni voltam és a kezemben maradt az örlőkar gombja… Ezután hetekig tartó gondolkodás, nézegetés következett, majd a fenntarthatóság, az elektromos gépek mennyiségének minimalizálása és a slow life jegyében egy grandCHEF örlőt választottam, hogy amíg ismét el nem hatalmasodik rajtam a gastro-geek és nem vágyom valami kütyüre, addig ezt használgatva történjen meg a hétköznapi kávé szertartásom. Eddig oké a gépezet, mert bár nem fokozatmentes, elég jól és gyorsan működik, nem megerőltető a használata (a Bialettié sem volt). Ha lesz belőle elektromos daráló valamikor, beszámolok.
(borítófotó: coffeehub.hu)