Többévnyi nagyvállalati munkavégzés kudarcmentessége után, nagyjából tíz évvel ezelőtt voltam olyan álmodozó üzemmódban, amiben elkezdtem aranycsinálóként tekinteni a képességeimre. Volt pár projekt, amibe aztán nem csak belegondoltam, de neki is vágtam. Női cipő, lassúfőző, meg még más webáruházak. Ahogy sejted, Nyájas Olvasó, ezt a posztot nem egy, az EU államok egyik egykori gyarmati szigetéről írom […]
Szeged volt idén október végén a gyerekeimmel közös “fedezzük föl Magyarország aquaparkjait” című túránk első állomása. Akkor csodálkoztam rá, hogy a város jó eséllyel pályázik az egységnyi területen elhelyezkedő cukrászdák tekintetében a világrekordra. Az érintett terület, amire ez szerintem igaz: a Tisza Lajos körút – Híd utca – Huszár Mátyár rakpart – Somogyi utca – […]
Budapest, Örs vezér tere. A főváros és jó eséllyel az egész ország egyik, ha nem a legnagyobb átmenő forgalmú közlekedési központja. Két bevásárlóközponttal, egy azzal egyenértékű Ikea áruházzal, metró, hév, troli, busz, villamos, minden van. Majdnem. A hentesebédet, a sült kolbászt kicsit keresni kellett, de megleltük.
Mikulás napján miről is szabad írni, ha nem a csokoládéról. Ha meg már a csokoládé, akkor végig is veszem, mik azok, amiket minden helyzetben el tudok fogyasztani.
A kávé és Nicaragua már jól azonosítható emlékként él a fejemben már a 1980-as évektől: előbbit a nagyanyám ágyában szombat vagy vasárnap reggelente elfogyasztott cukros kávé, utóbbit a szandinisták és Ortega tábornok jelenítette meg. Ehhez kapcsolódott 1991-ben a dohány, a Fecske típusú cigaretta formájában, az általános iskola hátsó kijárata mögött. A világ azóta jelentős változásokon […]
Először 2018-ban, a Pasarét Bisztró (illetve a Budai Péter által gardírozott szép emlékű egykori Matteo) kerthelyiségében találkoztam a mindenféle erősségre hangolt csilis és nem csilis szószokkal. Nem is tudtam ellenállni, és az indokoltnál messze nagyobb összegben vásároltam mindenféléket a Gourmet and Delicious kínálatából. Idén, amikor a Nánási úti termelői piacon ráakadtam, már sokkal higgadtabban tudtam […]
A legtöbb embernek vannak bejáratott pálinka forrásai. A rokon, a barát, a zöldséges, a hentes, “a házmester, a fia és a kéményseprő”. Aztán persze vannak olyan helyzetek, amikor kellene jó pálinka, amire számíthatunk, de a bevált beszerzési forrás nincs kéznél időbeli vagy térbeli korlátok miatt. Eleddig, illetve a közelmúltig az évtizedes szinten bevált megoldás nekem […]
Nem strandidős balatoni napokon indul a túrázás és vannak olyan nem várt körülmények, mint például Tapolcán, amikor a Tavas-barlangba délben már csak délután 4-re van hely csónakos körjáratra. Plusz még az eső is eshet, aztán meg is éhezünk. Két ilyen helyszínről szól ez az írás és pont volt, van mindkét étteremben kemence.
Télen, hidegen is jó. Minden gyümölcslevesnél ízletesebb. Édes és savanykás tud lenni. Nagyanyám jut eszembe, amikor az alma kompót jut eszembe. Mosolyogni támad kedvem. Mitől tud ennyire meghatározó lenni ez végtelenül egyszerűen elkészíthető eledel. Áttekintés.
Több ok miatt sem tudok kritikaként posztolni az Aranypatkóról. Az első a személyes érintettségem, mivel a világ egyik legcsibészebb mosolyú, egyben az újragondolt magyar konyhában igen tapasztalt séfje gardírozza a konyhát, aki az öcsém. Ráadásul nem engedte, hogy kifizessem az ennivalót, ami megettünk (és elhoztunk). Emlék 2021 július végéről.
